Schmidt Mária a Terror Háza Múzeumban tartott eseményen arról beszélt, nem ért egyet azzal, hogy a mai fiatalokban nincs ambíció, közönyösek, nincs bennük érdeklődés a múlt iránt, hiszen ez a pályázat – amelyre több mint 30 fiatal “mozgatta meg agysejtjeit”, készített kreatív és tanulságos videókat – is bizonyíték arra, hogy a maiak is tudni akarják, honnan jöttek, merre tartanak, van bennük tehetség és ambíció.
A Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítás neve mögött nemcsak egy jó szlogen, egy poén rejtőzik, hanem nagyon súlyos tartalom is – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a kommunizmus mint eszme nem csupán egy politikai projekt, annál sokkal több.
Azon túl, hogy a kommunista eszme az emberek legaljasabb ösztöneire – a többi között az irigységre, az önzésre és a gyűlöletre – épült, ezt még fel is erősítette. Ez a kommunizmus legfőbb bűne amellett, hogy százmilliók halálát, megnyomorítását és szenvedését okozta, valamint az emberek gondolkodását is megmérgezte – jelentette ki.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója örömét fejezte ki a pályázat létrejöttéért, és amiért ennyi fiatal vett rajta részt. Azt mondta: a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet számára egyaránt fontos, hogy a mai fiatalok pontosan tudják, szüleik, nagyszüleik, dédszüleik min mentek keresztül, és megértsék, hogy a szabadságot nem adták ingyen, hogy voltak olyan pusztító eszmék a múlt században, amelyek egy hamis ígéret reményében képesek voltak mindent feláldozni, ahol milliók halála csupán “unalmas statisztikának” minősült.
Az ünnepségen elhangzott: a pályázat arra ösztönözte a diákokat, hogy videóban mondják el a kommunizmus bűneit, meséljék el a tettesek, vagy éppen az ellenálló hősök történetét, ehhez pedig a tavaly szeptemberben nyílt, egyszerre merész, groteszk és görbe tükröt tartó tárlat adta a diákok számára az ihletet.
A pályázók műfaji megkötés nélkül, legfeljebb egyperces videóikkal vállalkozhattak a megmérettetésre. A felvételek szerte az országból: Budapest, Dunavecse, Érd, Hajdúnánás, Inárcs, Máza, Nagykanizsa, Rákóczifalva, Sopron, Székesfehérvár, Vecsés és Veresegyház középiskoláiból érkeztek.
A kitüntetéseket Schmidt Mária és Fekete Rajmund mellett Géczi Szilvia, a Terror Háza Múzeum kommunikációs igazgatója, Sam Havadtoy képzőművész, festő, az időszaki kiállítás műalkotásainak készítője, Botka Endre, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott hátvédje, Egri Péter, a Mystery Gang rockabilly zenekar énekese, Mák Roland kreatív producer, rendező és Szabó László kommunikációs szakember adta át.
Az első díjat Csoma Péter Seungu nyerte el, aki pályamunkájában a kilencéves Li Szüng-bok, “a koreai Mansfeld Péter” történetét mutatta be. A fiú 1968-ban dél-koreaiként bátran a támadó észak-koreai kommandósok szemébe mondta, hogy gyűlöli a kommunista pártot, amiért kegyetlenül meggyilkolták, így vált a kommunista terror mártírjává. Li Szüng-bok emlékét egy Szöulban állított szobor őrzi.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán