Kapitány László kötődése a sporthoz nem újkeletű, bár a futás viszonylag később vált élete részévé. Fiatalabb korában sakkozott és tornázott, a rendszeres futást pedig budapesti évei alatt, az olimpiai ötpróba kihívás hatására kezdte el a Margitszigeten. 1987-ben költözött Veresegyházra, ahol a munka mellett – dolgozott az Országos Levéltárban, traktorgyárban és a Szili Kálmán általános iskolában is – folyamatosan hódolt szenvedélyének – olvasható a Veresi Krónikában.
Pályafutása során két maratont és több mint száz félmaratoni távot teljesített. Aktív korszakában nem volt ritka a heti 60–90 kilométeres edzésadag sem. A Futapest Klub és a tatabányai Sprint Klub tagjaként bejárta az ország jelentős versenyeit, sőt külföldi váltóversenyeken is sikereket ért el.
A motivációval kapcsolatban Kapitány László egy szemléletes hasonlattal élt:
„Ha nem futok, hiányzik. Ez olyan, mint a cigaretta, ha nem jut hozzá az ember. Csak elkezdeni nehéz. Sajnos, ahogy telik felettem az idő, kevesebbet tudok teljesíteni.”
Kitartása nemcsak egyéni teljesítmény, hanem közösségi szerepvállalás is. Keddenként rendszeresen segíti látássérült futótársát az edzésekben, és a mindennapokban is aktív marad: kertészkedik, és gyakran gyalogosan vagy kerékpárral intézi a bevásárlást.
Bár sajnálattal látja, hogy a huszonéves korosztály kevésbé képviselteti magát atömegsportrendezvényeken, saját példájával sokakat inspirál a mozgásra.
A veresegyházi sportember legközelebb a március 15-ei városi futóversenyen áll majd rajthoz, ahol a célba érkezésekor – ahogy azt a helybéliek már megszokhatták – minden bizonnyal ismét vastaps fogadja majd.