A Veresi Krónika beszámolója szerint a város természetes vízelvezetői és szikkasztói – mint a Baragödör vagy az Attila árok – kiemelt szerepet játszanak a csapadékvíz megtartásában, míg a korábban ipari övezetté vált Laposok területe a beépítések és a lebetonozott felületek miatt elveszítette eredeti vízmegtartó és mocsárréti funkcióját.
A Rózsavölgyi utcai tónál tapasztalható vízszintcsökkenés, algásodás és halpusztulás mögött a környék lecsatornázása és a csökkenő talajvízszint áll. A szakemberek szerint érdemi segítséget a környező kertekben történő esővíz-szikkasztás jelenthetne, amely megemelné a tó környéki talajvízszintet.
Az Álomhegyi tónál a közelmúltban tapasztalt, mintegy 2,7 tonnás halpusztulás kizárólag az inváziós ezüstkárász fajt érintette.
A vizsgálatok kizárták a vírusos fertőzést; a pusztulást a faj egyedi biológiai sajátosságai, valamint az algák miatti éjszakai oxigénhiány okozhatták. A tó vízminőségének vizsgálatakor a legjobb eredményt a szennyvíztisztító befolyásának közvetlen környezetében vett minták mutatták. A halpusztulások megelőzésére a szakértők ragadozóhalak, például harcsa telepítését javasolják.
A térségi árkok és patakok rendbetételére kiírt év eleji pályázat az idő rövidsége és a hiányos előkészítés miatt érvénytelenül zárult, ám a szakmailag megalapozott tervek és a költségvetés már elkészült, így az érdemi kivitelezés a program várható megismétlése után, legkorábban jövőre valósulhat meg. A legfontosabb jövőbeli feladatok között a patakok kotrásának leállítását, a vízelfolyás lassítását és elárasztható lápos területek kijelölését nevezték meg.