Feltétlen bizalom – a súgólyuk már a múlté, de ez a színházi munka máig fontos

Alapos interjú készült a Veres 1 Színház súgójával, aki a színházi háttérmunka kevéssé ismert feladataiba nyújtott betekintést. Paku Éva a Veresi Krónikában arról is beszél, hogy mi a varázsa a művészekkel való együttműködésnek.

A súgó elmondása szerint a Veres 1 Színház előadásain több ember dolgozik a háttérben. Úgy fogalmaz a Veresi Krónikában, hogy “nálunk többnyire egy fő kellékes és kettő-négy fő díszítő, két-három hangosító, két-három világosító dolgozik és én súgóként.”

A súgás ma már eltér a kőszínházakban korábban alkalmazott „súgólyukas” módszertől. A súgó ma a takarásban, a színészek számára legkedvezőbb pozícióból segíti az előadást.

A súgás élő szóban, gesztikulációval, mutogatással történik, technikai eszközök nélkül. A súgónak pontosan rá kell éreznie a megfelelő hangerőre. Elég lehet csupán rámutatni egy kellékre vagy színészre ahhoz, hogy a pillanatnyi szövegkiesés ne okozzon fennakadást.

Szakmai háttér és a próbafolyamat

A súgó civil foglalkozása szerint élelmiszer analitikus, de a színház iránti vonzalom egész életén át elkísérte, több nagy színházban (például a Vígszínházban, a Budapesti Kamaraszínházban) is dolgozott, mielőtt a Veres 1 Színházhoz került.

A munkához alázat, koncentrált figyelem és a művészekkel való közös hang megtalálása szükséges. A szövegkönyvet a súgónak az előadás kezdetétől a végéig folyamatosan követnie kell.

Egy új darab próbái átlagosan 6–8 hétig tartanak, naponta négy órában. Amikor a színészek már tudják a szöveget, akkor jön ő, de nem csupán a szöveg segítése fontos. A súgó feladata a rendezői utasítások és a szövegváltozások átvezetése is.

„A súgó munkája igazán akkor kezdődik, amikor az olvasópróbák után a színész leteszi a szövegét és már tanulja a szerepét.”

A premier közeledtével egyre kevesebb súgásra van szükség, néha már csak egy kulcsszó is elegendő a folytatáshoz.

Váratlan helyzetek a színpadon

A súgó elmondta, hogy a váratlan helyzetekre szinte lehetetlen felkészülni. Előfordult már, hogy szabadtéri előadást kellett vihar miatt háromszor is leállítani, vagy kamaraszínházi előadáson elment az áram. Utóbbi esetben gyertyafényben játszották le a második felvonást, ami így is “nagy siker lett”.

A súgás terén is előfordulnak váratlan esetek: a művészek többségének lehet súgni, de van, amikor a színész leblokkol, és ilyenkor a színésztársak segítségére van szükség. A súgói munkához elengedhetetlen a jó monotóniatűrő képesség és a színészek szeretete, valamint a feltétlen bizalom a felek részéről.

Fotó: Paku Éva közösségi oldala.